Köszöntjük Úrhida honlapján !


A tartalomhoz

Úrhida látnivalói

Településünk

Úrhida műemléki értékei, és korábbi köralaprajzú temploma

Sajnálatos módon Úrhida egyetlenegy épülete, keresztje sem szerepel az Országos Műemlékjegyzékben. Mindemellett több, fontossága mellett szépségéért is említésre méltó épületét vagy keresztjét stb. ismerjük, melyek fenntartása nem csupán Úrhida lokálpatriótáinak, polgárainak, de országunknak is fontos érdeke.

A köralaprajzú templom

A történeti térképek a Petőfi S. u. 18. területén egy templomot vagy kápolnát ábrázoltak. Béres Gábor 1964. április 11-diki "a falu emlékezete" c. feljegyzése, e helyütt egy "kis köralapzatú templom"- ról tesz említést. Erről alaprajzi elrendezése okán feltételezhető, hogy a falu első középkori templomának alapjaira épült, 1781-ben. Adatok szerint a kápolnát szintén köralaprajzú zárt folyosóval vették körül és a templomocska fa toronnyal rendelkezett. Építtetője a Farádi-Vörös család volt, magát az alapítót, Farádi-Vörös Zsigmondot 1785. február 19-én ide temették el.
Címerét a templom falába építették be. Az ott díszelgő felirat szövegét is ismerjük:

"Itt nyugszik Farádi-Vörös Zsigmond.
Barátom, tégy róla istenes megemlékezést
és gondold meg, hogy ma neki,
holnap neked lészen hasonló sorsod.
Meghalt, eltemették 1785 február 19."

A templomocska 1801-ben új tornyot kapott, melyben két harangot helyeztek el.
Az első harang 77 fontot nyomott. Felirata szerint Farádi-Vörös Zsigmond Fejér vármegye rendes alispánja az úrhidai kápolna részére, a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére ajánlotta és mint földesúr készíttette 1784-ben. Öntötte Kochel Mihály Pesten.
A másik, 135 fontos harang 1806-ban került a toronyba, még ez évben öntötte Budán Millner Ferenc öntőmester. Magán a harangon a Szent Kereszt és Szűz Mária képe látható. Mindkét harang az új templomba került.

1805-ben a Farádi– Vörös család kriptát építtetett a templomban, majd egy újabb körfolyosó került a templom köré.

Az ovális alaprajzú barokk templom belmérete kb. 7.5x5 m volt. Falvastagsága kb. 80 cm volt. Falai mellé egy kb. 160cm bélméretű folyosót építettek és azt egy újabb körfolyosóval vették körbe, maradványait is sikerült feltárni. A falak és a kitermelt falak helyének feltárása mellett megtalálták a barokk járószintet melyet, a mai udvarszint alatt 40 cm-re tártak fel.


A köralaprajzú templom feltételezhető alaprajza a feltárások után.

Cságoly malom

Úrhida leglényegesebb ipari műemléke ma Sárszentmihány területén áll. A híres úrhidai malmot, a középkor folyamán többször is említették. Azt is tudjuk az oklevelekből, hogy a nevezetes úrhidai híd közelében, vagy mellette állott. Az újabbkori malom molnára 1937-ben Cságoly István volt. Nevét is molnáráról kapta, napjainkban is e néven emlegetik. Ma galvánüzem működik az átalakított épületben.

       
A malom 1878-ban készült tervei



Az 1970-es években

Római katolikus plébánia templom



Úrhida legjelentősebb épülete kétségkívül az 1930. szeptember 14-dikén, dr. Pottondy Imre székesfehérvári kanonok által felszentelt Rk. Plébánia templom. A falu centrumában felépített Nagyboldog asszony tiszteletére felszentelt templom építésének gondolata a szőlőhegyi kápolna lebontása idején, 1914-ben fogalmazódott meg a hívőkben. Az építkezés költségeit a hívek adományaiból és állami segélyből teremtették elő.

Különböző nehézségek folytán azonban csak 1930. közepére készült el az új templom. Jellemző, hogy ennek költségeit jóval később is nyögte az egyházközség. Még 1933-ban is 5086 pengő tartozása volt az építkezésből kifolyólag, és később is segélyekért kellett folyamodni azért, hogy a tartozást kiegyenlíthessék.



Úrhida katolikus egyháza Sárpentele filiája volt 1817. és 1946 között, az egyházi anyakönyvvezetés is Pentelén történt, ám ugyanezek az adatok a szabadbattyáni plébániai anyakönyvekbe is bekerültek. 1946-tól önálló plébánia hivatallá tették az úrhidai egyházat. Ekkortól Visy Rafael, Rónai János, Vajk Gyula, Kovács Jenő és Németh Ferenc voltak plébánosai. A plébánia mellett római katolikus felekezeti iskola is működött a 19. század második felétől.

A templom főoltárán egy Mária mennybevitelét ábrázoló festmény látható, magát a templomot pedig Szent István, Szent Imre, Szent József, Szent Antal, és egy Jézus Szíve szobor díszíti.

A mellékoltárokat Jézus Szíve és Mária tiszteletére szentelték.

A régi temető

Úrhida régi temetője a mai falu határain kívül, a Sárvíz csatornától Fehérvár felé eső kicsiny dombon terült el. A közelében üzemelő borkimérő miatt a "Csárdatemető" nevet viselte a századfordulón, ennek a kocsmának a nyomai még láthatok voltak a Nádor-csatorna mellett az 1920-as években. A kimérőhely 1786-ban fordul elő először, és vendégfogadóként szerepel egy 1811-es keltezésű térképen. A bozóttal sűrűn benőtt, fákkal, bokrokkal telített egykori temető sírköveinek javarészét összetörték, ellopták. A jelenleg még fellelhető sírkövek alapján valószínűnek látszik, hogy a temetőt a 19. század közepe táján használták. Az 58. évében elhunyt Keresztény Erzsébet 1870-ből származó és Sulák Katalin 1856-ban készített sírkövének betűi olvasatok az erősen kopott és töredezett sírkövek közül.

       

Hideg-kastély

Többek állítása szerint ez az épület Kiss János háza helyén állt, amely így is a falu talán legrégibb, ám bizonyosan legmonumentálisabb magánháza az Arany János utcában található. Úrhida első emeletes családi háza alatt egész pincerendszer húzódik. E fehér mészkőből készült félköríves bejárati ajtajának ékkövén a pince építésének évszáma (1801) olvasható. Az építtetők monogramjának felét az újonnan készített vakolat sajnos eltakarja. Az újonnan vakolt ház korára ma csupán gazdagon tagolt tetőpárkánya és ablakainak szemöldökpárkánya utal, ezek eredetiek. Pincéjének belsejébe egy kb. 20 m hosszú, kb. 160 cm széles boltozott folyosó vezet. Ebből két terem (egykor vincellér lakások) és egy egykori lépcsőház nyílott, mely a házba vezetett. E hosszú folyosó a magas homlokzatú pincébe torkollik, melynek alapterülete kb. 8x8m.

A pince oldalán félköríves fülke mellett, fából ácsolt kútház alatt quadrköves kutat építettek. Ma is ez látja el a házat vízzel. A kút két oldalán egy- egy mellékágat alakítottak ki, egy kicsit távolabb pedig egy harmadikat készítettek. Ezek kb. 5;11 illetve 30 m hosszúságúak. Mellettük két félköríves záródású fülke és egy kamra látható. Fent két ablak és az említett kút nyílása látható. A pincét feltehetően a Vörös, majd a Széchenyi birtokosok dézsmabegyűjtő helyként használták.
A környék legmonumentálisabb, leglátványosabb pincéje műemléki védelmet érdemelne.

Kőkereszt a Petőfi utca és a Kossuth utca találkozásánál








A falu legrégebbi kőkeresztjét már a 19. századi térképek is e helyütt ábrázolták. Nem véletlenül, hiszen az 1794-ben állított keresztet ekkor szentelte fel egy ünnepség keretében Bernard ferencesrendi szerzetes. A fehér mészkőből készült kereszten, ugyancsak fehér mészkő korpusz látható. Krisztus keresztre feszített teste alatt egy fehér mészkőből faragott, másodlagosan idehelyezett bánatos madonna szobor áll, felette kőbe vésett "INRI" felirat olvasható. Hegedűtok alakú talpazatán rövid felirat olvasható:

"Élő emlékezet
Ki előttem elmész
Imádkozzál érettem
Mert a test
Földé lesz"

A manapság fakerítéssel és kapuval körülvett keresztet idős úrhidai lakosok állítása szerint egykor azok a fehérváriak emelték, akiknek Úrhidán szőlőik voltak. Valakit közülük agyonvertek, és emlékére készítették a keresztet.

Szabadsághegyi kőkereszt





Az újonnan Úrhidához csatolt területen, a Szabadsághegyen vaskerítéssel és kapuval körülvett fehér mészkő kereszt áll. A kereszten ezüstre festett öntöttvas korpuszt láthatunk, mely fölé ugyancsak öntöttvas "INRI" felirat olvasható. Talpazatán állításának évszáma mellett, a felújításának dátuma szerepel, ami a Rózsahegyi család, Balogh József, (Kolozsvár) Jánosi István, Kismartoni Lajos, és Majoros Istvánnak köszönhető.

"Imádunk Krisztus
és áldunk Téged mert a
Te Szent Kereszted által
Megváltottad a világot.
A Mi Jézus Urunknak
Szeretettel,
állították Úrhida lakói.
              1899"
                                                      2004

Temetői kereszt



Az új úrhidai temetőben a felújított temetőkápolna mellett fehér mészkőből faragott kereszt áll. Mészkőből faragott korpusz felett "INRI" felirat látható, alatta műkőből készített széttárt karú, földgömbön álló, lábával kígyót taposó Mária szobor áll. Talpazatának felirata egyben állításának évszámát is elárulja:

"Én vagyok
A feltámadás és az élet
Aki énbennem hisz
Ha meghalt is élni fog
Én föltámasztom őt
Az utolsó napon
Szt. János ev.11.15. és 6.70.
Emeltetett az
1922. évben"

A Mária szobor mindenképpen másodlagosan került a helyére. Nem is erre a célra készült: a földgömbön a kísértés kígyójára taposó Mária alak a mennybevétel és az eredeti bűn nélkül való Istenanya győzelmét jelképezi a halál és a bűn fölött. Mint ilyen nem a bánatos Madonna alakját, hanem inkább a Mennybevételt illetve a Szeplőtlen fogantatást szimbolizálja.

Köszöntő | Településünk | Önkormányzatunk | Intézményeink | Civil szervezeteink | Információk | Üzleti apró | Oldaltérkép


Webmaster: Máthé János | hivatal.urhida@datatrans.hu

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe